03. január 2022.
16. február 2020.
Országjelentés: közvélemény-kutatás eredményei Magyarországon
A kutatást az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszéke végezte.
Romaellenesség, politikai közbeszéd és a romákkal kapcsolatos bánásmód Magyarországon 2019
Fő megállapítások:
- Mind a segítő, mind az ellenséges cselekvési szándék aránylag kis mértékű, tehát a válaszadók zömét nem azok alkotják, akik aktívan tennének valamit a romák érdekében vagy ellenük, hanem azok, akik nem. Ez egybecseng a nagyarányú semleges válaszokkal a romaellenesség különböző dimenzióiban és azzal, hogy a politikai közbeszéd ellenséges vagy támogató formáiról a válaszadók több mint fele nem tudja vagy nem akarja eldönteni, hogy számára elfogadható-e vagy sem.
- Mindebből az következik, hogy a magyar többségi társadalom egy jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, de közömbös a romák sorsával kapcsolatban, a jelen társadalmi viszonyok, a romák hátrányos helyzete, az őket érő diszkrimináció nem érinti meg. Habár ez a hozzáállás abból a szempontból nem kedvező, hogy akadályozza a romák társadalmi befogadását, mely aktív részvételt és a változtatás igényét követelné meg, mégis bíztató lehet az antidiszkriminációs intézkedések szempontjából.
- A semleges álláspontból való elmozdulás reálisabb cél, mint a ténylegesen ellenséges hozzáállás megváltoztatása. Kutatásunk arra is rámutatott, hogy ennek legsikeresebb útja a romákkal való empátia növelése és a fenyegetettség érzésének visszaszorítása lehet.
Kapcsolódó cikkek
Partnerek
"A romákkal szembeni diszkrimináció felszámolása bizonyítékokon alapuló módszerek segítségével Európa változó politikai légkörében" (Pályázati szám: 808062 - PolRom — REC-AG-2017/REC-RDIS-DISC-AG-2017) című projekt az Európai Unió Jogérvényesülés és Alapvető Jogok Programjának (2014-2020) támogatásával készült.
